Fontos tudnivalók

A tanösvény típusa: Az Uzonka Tanösvény vegyes földtani-ökológiai témájú, körgyűrű alakban tematikus táblákkal ellátott, szabadon megközelíthető tanösvény. A tanösvény táblái alapfogalmakat feltételező, haladószintű ismeretanyagot tartalmaznak. A gazdag illusztrációs anyag réven általános iskolai csoportok számára is ajánlott.

Célja: A helyi földtani és ökológia értékeink népszerűsítése mellett kitekintést kívánunk nyújtani a világban zajló hasonló természeti folyamatokra. Egy-egy témakör kiemelésével a tudomány mai állását kívánjuk megvilágítani, néhány izgalmas összefüggést előtérbe helyezni. Vitatott kérdések éppúgy szerepelnek a bemutatottak között, mint  klasszikus példák.

Hossza: A körgyűrű hossza 8.8 km, a sétaút-elágazások további 6 km-t  tesznek ki.

Nehézségi foka: A tanösvény elsősorban gyalogosok számára ajánlott, de terepbiciklivel és lóháton is körbejárható, száraz időben terepjáró autóval is könnyen használható. A lejtő meredeksége miatt a keleti szakasz (7-8 tábla között) közepes nehézségű.

Megközelíthetőség: Vonattal érkező gyalogos kirándulók a sepsibükszádi vonatállomástól a kék pont turistajelzés mentén juthatnak Uzonkafürdőre. Az erdővidéki autóbuszjárattal vagy személygépkocsival érkezők a körút 1-es és 10-es pontját is használhatják kiindulópontként.

Étkezés és szállás: Uzonkafürdőn az étkezési és szállási lehetőségek pillanatnyilag korlátozottak (lásd térkép), de a szomszédos Tusnádfürdő, Sepsibükszád települések kiváló infrastruktúrával rendelkeznek.

Veszélyforrások: A térképen jelzett és kijelölt útszakaszokon a vidékre jellemző közbiztonsági leírások mérvadóak. A piros háromszöggel jelzett helyeken juhászkutyákkal vagy külszíni kőfejtéshez kapcsolódó veszélyekkel kell számolni!

Kőtár, információs központ:  Az Uzonkai Kőtárnál több nyelven részletes túravezető anyagok kaphatók.

Székelyföld általános földtani viszonyai – háromszéki mazsolák

Székelyföld vázlatos földtani térképe

A Kárpát-medence kréta-miocén korú geodinamikai fejlődéstörténetének kulcsfontosságú momentumait a Máramarosi-medence mellett a leggazdagabban Székelyföld és közvetlen környékének földtana rögzíti, így régiónk Románia egyik, földtani szempontból legváltozatosabb természeti múzeuma. Az “ehelyt”  Vráncsában (kb. 100 km-re) található híres földrengés epicentrum révén térségünk olyan jelenkori laboratórium, amely számos tudományos fejtörő és szerkezetföldtani modell bölcsője.

Székelyföld büszkélkedhet a Kárpátok legfiatalabb, mindössze harmincezer éves vulkánjával (Csomád-vulkán) és Európában, a németországi Eifel-hegység tavai mellett, az egyetlen vulkáni kráterbe foglalt tóval (Szent Anna-tó).

Az Alsó-Rákos-Ozsdola tengely mentén, nyugat-kelet irányba, a Kárpátok szubdukciós (alábukási) övének számos szerkezettani provinciáját megtaláljuk. A szerkezeti takarók, feltolódások keleti irányba egyre fiatalabbak: míg a Keleti Transzilvanidák már a kora krétában feltolódtak, a Kárpátok előterének késő miocén üledékei  a kárpáti orogenézis (hegyképződés) utolsó jelentősebb mozgásának tanújaként szolgálnak.
Egyrészt látványosságot, másrészt jelentős tudományos értéket kölcsönöznek a Persány-hegységet felépítő Keleti Transzilvanidáknak a Földköpeny eredetű zárványokat (xenolitokat) is magába záró ofiolitok (óceáni kéreglemez darabjai), a Herbich Ferencz által leírt alsó-rákosi ammonitesz fauna vagy az alsó-rákosi bazaltorgonák, a Vargyasi-szoros késő-júra sekélytengeri mészköveibe mélyülő homoródalmási Orbán Balázs-barlang (néhai Kőlik).
Mondhatni művészi vonalvezetéssel és hirtelenséggel meggyűrt albai-cenomán korú poszttektonikus vadflis rétegsort vizsgálhatunk a Vargyas-völgyi feltárásokban, Uzonkafürdőn pedig a Csalhó-Severin óceán reliktumüledékeit, mész-homokban gazdag berriasz-apti korú, mélytengeri üledékeket vehetünk szemügyre.
Ozsdola fölött és a Bodza-völgyében kréta és paleogén flis üledékek őrzik a kárpáti szénhidrogén rendszerek működésének titkát, az anyakőzetektől a tárolókig, a szerkezeti elemektől a kőzetfizikai részletekig.

A negyedkori eltolódásos vetők által megnyitott székelyföldi hegyközi medencesor üledékei nem csupán olyan csodálatos gerinces őslényeket rejtenek, mint a felsőrákosi Mastodon (mammut) borsoni HAYS lelet, de műrevaló lignittartalmú pliocén üledékeket is. Az Erdővidéki Bányaegylet Részvénytársaság révén 1872-ben marosvásárhelyi székhellyel induló lignitbányászat évtizedekre meghatározta Erdővidék iparát.

A valaha Háromszéket elborító pliocén tavat feltöltő hegylábi delták, síksági, illetve parthomloki homoküledékeit a székelyszáldobosi, oltszemi és torjai feltárásokban is megtaláljuk.

Az erdővidéki műút mentén, a felszínre szálló vas-hidroxid tartalmú vízereknek köszönhetően egy pleisztocén konglomerátum hordalékkúp pompázik rozsdaszínben a mikóújfalusi borvízforrás mellett.

Reklámok

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Deák Izabella szerint:

    Örülök a kezdeményezésnek, szurkolok ,hogy sikerüljön minden terv. Gratulálok!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s