Mit vizsgál a szünökológia?

Ugarolt termőföldek szukcessziója: befolyásoló tényezők és összefüggések (Schmidt, 1993)

A növényegyedek ökológiájának vizsgálata során az autökológiai, illetve az ökoszisztémák közötti vonatkozások tanulmányozása szükségszerűen megköveteli, hogy a laboratóriumi körülményeket természetes körülményekre cseréljük. A szünökológia inkább a megfigyelés tudománya, mint a kísérletezésé, főként a vizsgált területek és folyamatok térbeli és időbeni eloszlási vonatkozásai miatt.

A szünökológiai kísérleteket maga a természet végzi, beleértve minden emberi befolyást, amelyek az összetettségét jelentősen növelik. A feladat az, hogy a kísérleti struktúrában mintákat fedezzenek fel, ezeket leírják, valamint meghatározzák a korlátozó tényezőket.

Thienemann törvénye szerint egyetlen növény sem létezhet egymagában, csak társulásokban (biogeocönózisokban), olyan kölcsönhatásokban, amelyeknek élő növények és állatok egyaránt részesei. Ezek a társulások meghatározott számú fajszámmal és egyeddel, meghatározott térben és sajátos időbeni ritmusban alakulnak ki. A közösségek idővel alakulnak ki és rendezett, vagy ciklikus dinamikát mutatnak. Ismernünk kell a történetüket és a fejlődési ritmusukat ahhoz, hogy megérthessük a jelenlegi struktúrájukat. Az emberi településeknek és gazdálkodásnak nagyon fontos befolyásoló szerepe van.

A szündinamika a növényi társulások történelmi és genetikai vonatkozásait vizsgálja. Időbeni fejlődésük során a növények és növénytársulások élettereket hódítottak meg, és kiterjeszkedtek a rendelkezésükre álló térbe. A növénytársulások térbeli eloszlásának alapjait a szünkorológia tárgyalja.

A szünökológia legfőbb témái az időbeni dinamikával és stabilitással, a térbeli terjeszkedéssel és változatossággal, a versengéssel és az együttéléssel foglalkoznak.

(Schulze és mtsai., alapján)

Ce studiază sinecologia?                      

Cercetarea ecologiei plantei, împreună cu autecologia şi cercetarea aspectelor inter relaționale ale ecosistemelor au dus la schimbarea condiţiilor de laborator cu cele din natură.
Sinecologia este o ramură ştiinţifică bazată pe observaţie, fiind mai puţin experimentativă, datorită mai ales referinţelor spaţiale şi temporare a teritoriilor şi proceselor studiate.

Experimentele sinecologice sunt efectuate de natura însăşi, incluzând toate influenţele antropice care contribuie substanţial la creşterea complexităţii întregului. Sarcina este descoperirea modelelor în structurile experimentale, acestea fiind descrise respectiv identificate împreună cu factorii restrictivi.

După legea lui Thienemann nici o plantă nu poate exista în sine, numai în asociaţii (biogeocenoze), în interacţiune cu alte plante şi animale vii. Aceste asociaţii se formează într-o spaţialitate concretă şi într-un ritm temporar bine definit. Comunităţiile se formează în timp şi prezintă o dinamică ordonată sau ciclică. Pentru înţelegerea structurii lor momentane este necesar să cunoaştem istoricul şi ritmul de dezvoltare al acestora. În acest context un rol deosebit revine aşezărilor umane şi a gospodăririi.

Sindinamica studiază referinţele istorice şi genetice ale asociaţiilor de plante. Cronologic vorbind, în decursul dezvoltării lor, plantele şi asociaţiile de plante au cucerit nişele ecologice şi sau extins în dimensiunea spaţială aflată la dispoziţie.

Tematicile principale ale sinecologiei se ocupă cu dinamica şi stabilitatea temporală, cu diversitatea şi răspândirea spaţială, cu studiul competivităţii şi al cohabitării.

(după Schulze şi asoc., 2002)

What are the objectives of synecology?

Consideration of plant ecology, and thus the many aspects between autecology and research into ecosystems, necessarily requires progression from the laboratory to natural conditions.

Synecology is a science of observation, rather than experimentation, mainly because of the spatial as well as the temporal dimensions of the areas of distribution, and of processes to be considered. Synecological experiments are carried out by nature itself, including all anthropogenic influences, which increase the complexity considerably. The task is to recognise patterns in the experimental structure and to describe them, as well as to define the limiting conditions.

According to Thienemann’s law no plant can exist on its own, only in communities (biogeocenoses) in interactions comprising living plants and animals. These communities develop with a limited number of plant species and individuals in a limited space in certain temporal rhythms. Communities develop during the course of time and may display directed or cyclic dynamics. Their history and rhythms of development must be known in order to understand their actual structure. Here,  the influences of human settlement and management are particularly important.

Historical-genetic aspects of plant communities are the subject of syndinamics. During their development over time, plant and plant communities conquered habitats and expanded into available space. The basis of the spatial distribution of plant communities is referenced as synchorology.

Main topics of synecology deal with temporal dynamics and stability, spatial expansion and diversity, competition and coexistence.

(after Schulze et al., 2002)

Reklámok
Kategória: botanika, növényi ökológia, szünökológia | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s