Székelyföld negyedkori hegyközi tavának üledékei

A sepsibükszádi vulkanitok abráziós törmelékére jól osztályzott, tóparti hullámtevékenységhez kötődő (?), sík keresztrétegzett homoküledékek telepedtek, Sepsibükszádi- bánya

 

A Csíki-Baróti- és Barcasági területek a pliocén kezdetén váltak egységes, összefüggő medencévé. Felcsíki-Barcasági medencesor tagjai között egymást követően É-ról D felé haladva szakadnak meg a tengeri kapcsolatok, vulkano-tektonikai fázisokhoz kötődő fokozatos lefűződések által. Az így elkülönülő baróti-háromszéki medence puhatestű faunája több mint 85%-a endemikus. Az erdővidéki képződmények késő-pliocén kora Buday József és Lőrenthey Imre munkássága révén tisztázódott, az akkori megfogalmazás szerint: „alsó-levantei emelet”.

A Baróti-medence a pliocén kezdetétől a pleisztocén felső szakaszáig tartó medencefejlődése során max. 500m vastagságú, kisebb hegylábi hordalékkúpok és az azokhoz kapcsolódó tavi delták üledékeivel, többnyire jól osztályzott tóparti hullámabráziós homoküledékkel, illetve limnikus szénüledékekkel töltődött ki. A dáciai és pleisztocén folyami-tavi széntelepes rétegsorok közé olyan agyagmárga sorozat települt, amely a Dáciai-medence felé átmenetileg kialakult tengeri kapcsolatot jelez. A folyami-tavi rétegsort gyakran vulkáni üledékes közbetelepülések szakítják meg.

A vulkáni tevékenységekkel egyidejűleg a metakovasavban gazdag hévízfeltörések a kovamoszatok (diatómák) elterjedésének teremtettek kedvező életfeltételeket. A vulkáni kitörések ciklikus hamuszórásához, esetleg ciklikus gejzírtevékenységhez, köthető diatómavirágzás a közbetelepülő behordott iszapüledékekkel finomréteges, barna-fehér sávosan színezett ún. dobostortaopálok lerakódását eredményezték.

(László és mtsai, 1997, Wanek, 2008, saját megfigyelések alapján)

Sedimentele lacului intramontan neogen din Ținutul Secuiesc

Începând cu prima parte a pliocenului, zonele Ciuc, Baraolt şi Ţara Bârsei alcătuiesc un culoar depresionar compact. În cazul depresiunilor aflate pe culoarul Ciucul de Sus- Ţara Bârsei, începând de la nord spre sud, se întrerupe legătura cu marea prin intermediul desprinderilor legate de fazele vulcano-tectonice. Peste 85 % din fauna de moluşte a depresiunii Baraolt-Trei Scaune- astfel izolată, este endemică. Vârsta pliocenului târziu al formaţiunilor din zona Baraolt a fost clarificată de către Buday József şi Lőrenthey Imre, după formularea de atunci : “etajul levantin inferior”.

De la începutul pliocenului şi până în pleistocenul superior depresiunea Baraolt a fost sedimentată în cursul dezvoltării sale depresionare cu conuri alluviale piemontane şi sedimentele  deltaice lacustre aferente acestora, cu depozite  de abraziune costală bine sortate, având grosimea de max.500 m,  precum şi cu strate limnice de cărbune. Între rândurile de strate de cărbune de origine fluvial-lacustră, de vârstă daciană şi pleistocenă se intercalează depozite argilo-marnoase care semnalizează legăturile marine de tranziţie spre depresiunea Daciană. Rândurile de strate fluvialo-lacustre sunt întrerupte de intruziuni sedimentare de origine vulcanică.

Paralel cu activitatea vulcanică, odată cu erupţiile geotermale bogate în acid metasilicic s-au creat condiţii de viaţă favorabile pentru răspândirea diatomeelor. Înflorirea diatomeelor -legată de erupţiile ciclice de cenuşă vulcanică şi de activitatea ciclică a gheizerelor- a condus la depunerea pe fâşii fine maroniu-albe a aşa numitului opal de „turtă Doboş“, întretăiată de intercalaţii sedimentare mâloase.

(László şi asoc., 1997, Wanek, 2008, obs. personale)

Quaternary intramontane lake sediments of the Szeklerland

The Ciuc-Baraolt and  Braşov areas became uniform, bound basins in Early Pliocene. Among the members of Ciuc-Braşov depression string, advancing from North to South, marine relationships break up via its gradual binding to the related volcanic-tectonic phases. To a percentage of above 85%, the molluscs fauna of the Baraolt-Covasna basin thus separated is endemic. Late Pliocene age of  the Baraolt basin formations area was clarified through the work of Buday József and Lőrenthey Imre, according to the wording of that time: „levantin inferior” stage.

During the basin development extended from Early Pliocene to the Upper Pleistocene, Baraolt Basin  has a maximum thickness of 500 m, being mostly filled with sediments of smaller alluvial fans from the foot of the mountain and the related sandy delta sediments, as well as by coastal abrasion sands, respectively lacustrine coal sediments. Among the strings of sediments or layers of lacustrine-fluvial coal deposits of Pleistocene and Dacian has been deposited a series of clay marls that point to maritime relations transiently outlined  towards the Dacic Basin.

The sequence of fluvial-lacustrine layers is frequently interrupted by sedimentary intercalations. Along with with the volcanic activity, thermal water eruptions rich in metasilicic acid have created favorable living conditions for the blooming of siliceous algae (diatoms).

(László et al., 1997, Wanek, 2008, own observations)

 

 

Reklámok
Kategória: általános földtan, diatóma, dobostortaopál, hordalékkúp, limnikus, pliocén, Székelyföld, széntelep, Szeklerland
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s