Piroklasztos kőzetek

Az Orbán Balázs által is emlegetett Likas-kő maradványa az Olt-völgyében. Vulkáni agglomerátum, szögletes, alig szállított tömbökkel

Uralkodóan bazaltos óceáni vulkanizmust az óceáni középhátságokon, fenékhegyeken és óceáni szigeteken találunk. Ezen környezetekben, a bazaltos magmák alacsony illótartalmának köszönhetően, a vulkaniklasztos kőzetek elsősorban a lávafolyások felaprózódásával képződnek, nem pedig robbanásos kitörések által. Itt található a párnabreccsák és hialoklasztitok közönséges képződési helye is.

Ezzel ellentétben, szigetívi környezetekben főleg a bazaltostól az andezitesig terjed az összetételük. A robbanásos vulkánok szárazulati, illetve vízalatti piroklaszt-szórást és folyást eredményeznek.

A kontinentális magmás ívek környezetei elsősorban andezites-riolitos összetételűek. Itt a szárazulati piroklasztfolyások és a piroklasztszórás/ hullás üledékei általánosak, valamint ezek továbbhalmozott üledékei.

A vulkaniklasztos kőzetek az összes, bármilyen mechanizmussal felaprózott vulkáni törmelékes kőzetet magukba foglalják. Az epiklasztos törmelékek a vulkáni kőzetek mállása során keletkeznek. Az autoklasztos törmelékek mechanikai törés, aprózódás vagy a láva mozgás közbeni gázas robbanása által jönnek létre. A hialoklasztos törmelékek, az autoklasztosok egyik változatát képezik, és a vízbe, vízzel telített üledékbe, jégbe érkező láva gyors hűlésével jönnek létre.

A piroklasztos törmelékek a robbanásos kitörések vulkáni kürtőkből kirepített származékai. A piroklasztos törmelékfelhőkből hullás-üledékek rakódnak le. A kürtőből kirepített törmelékdarabokat az izzó felhők (nuées ardentes) akár szárazföldön, akár  vízben tömegesen szállítják. A laminárisan szállított forró, sűrű törmelékkoncentrációjú gázas keverékekből származó üledékeket folyás névvel illetjük. A híg koncentrációjú, turbulens keverékekből kiülepített vulkaniklasztos üldekéket vulkáni torlóár üledékeknek (surge) hívjuk.

(Lajoie és Stix, 1992 alapján)

Rocile piroclastice

Vulcanismul bazaltic oceanic se întâlneşte cu preponderenţă pe dorsalele oceanice, lanţuri montane bazale şi în cazul insulelor oceanice. În aceste medii, datorită conţinutul volativ scăzut al magmei bazaltice, rocile vulcanoclastice sunt predispuse să se formeze în primul rând prin fragmentările erozive ale scurgerilor de lavă şi mai puţin prin intermediul erupţiilor explozive. Aici se găseşte locul de formare a pernelor de brecie şi a hialoclastitelor comune.

În mediile arcurilor insulare dimpotrivă, compoziţia acestora diferă de la bazaltic până la andezitic. Vulcanii explozivi provoacă dispersie şi scurgere piroclastică subaeriană respectiv subacvatică.

Mediile arcurilor magmatice continentale se caracterizează mai ales printr-o compoziţie andezito-riolitică. Scurgerile piroclastice subaeriene şi dispersia piroclastică de aici, respectiv sedimentele depozitate ulterior ale acestora sunt generale.

Rocile vulcanoclastice cuprind totalitatea detritelor vulcanice, indiferent prin ce mecanisme erozionale au rezultat ele. Fragmentele epiclastice se formează în urma procesului de dezagregare a rocilor vulcanice. Fragmentele autoclastice în schimb, apar prin procesele de fărâmiţare mecanică, rupere sau în timpul exploziilor gazoase suferite de lava în mişcare. Fragmentele hialoclastice reprezintă o versiune a celor autoclastice şi se formează prin solidificarea rapidă a lavei scurse în medii acvatice, în sediment saturate de apă sau gheaţă.

Sedimentele piroclastice provin din coşurile vulcanilor cu erupţii explosive. Din norul de material piroclastic se depun sedimente de cenuşă. Fragmentele sedimentare aruncate din coşul vulcanic sunt transportate în masă de către norii incandescenţi atât pe uscat cât şi în apă. Sedimentele transportate laminar, provenite din amestecurile detritice gazoase dense şi fierbinţi sunt cunoscute sunt denumirea de curgeri. Sedimentele vulcanoclastice decantate din amestecurile turbulente cu concentraţii diluate se numesc valuri piroclastice vulcanice (surge).

(Lajoie şi Stix, 1992)

Piroclastic rocks

Dominantly basaltic oceanic volcanism is found at midocean ridges, seamounts, and oceanic islands. Due to the lower volatile content of basaltic magmas, volcanoclastic rocks in these regions tend to be formed by fragmentation of lava flows rather than by explosive eruptions. Pillow breccias and hyaloclastites are commonly formed.

By contrast, island arc environments are dominantly basaltic to andesitic in composition. Explosive volcanoes commonly produce subaerial and subaqueous pyroclastic fallout and flows.

Continental magmatic arc environments are dominantly andestic to rhyolitic in composition. Here, subaerial pyroclastic flows and fallout deposits are common, as are their remobilized equivalents.
Volcanoclastic rocks include all fragmental volcanic rocks that result from any mechanics of fragmentation. Epiclastic fragments result from wheathering of volcanic rocks. Autoclastic fragments are formed by mechanical breakage or gaseous explosion of lava during movement. Hyaloclastic fragments, a variety of autoclastic, are produced by quenching lava that enters water, water-saturated fragmental deposits, or ice.

Pyroclastic fragments originate from explosive eruptions and are projected from volcanic vents. Showers of pyroclastic debris produce fall deposits. Clasts ejected from vents may be transported en masse on land or in water by nuées ardentes. Deposits originating from laminar transport of hot, high-concentration mixtures of fragments in gas are referred as flow deposits.Those that accumulate from low-concentration, turbulent suspensions are termed surge deposits.

(Lajoie & Stix, 1992)

Reklámok
Kategória: általános földtan, nuées ardentes, piroklasztos, surge, vulkanit | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s