Uzonkafürdő környékének vulkanitjai

A Dél-Hargita vulkáni területe Seghedi és mtsai, 1987, Panaiotu és mtsai., 2012 alapján

A Dél-Hargita vulkáni szerkezeteit két fő magmatípus hozta létre : (1) mészalkáli magma, amely folyamatos Si2O, K2O, Na2O, Sr, Th, U dúsulást szenved északról dél felé, (2) shoshonitos magma, amelynek termékei alacsony Si2O tartalommal rendelkeznek, de magas K2O, Na2O, Sr, Th, U – tartalommal. Ezen vulkáni szerkezetek kőzetei közt kiömléses (effuzív) és robbanásos (explozív) termékeket is találunk. Kőzettani összetételük is különböző, a mészalkálitól a shoshonitosig, valamint a bazaltos andezitektől a dácitokig változik.

A Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulat legdélebbi vonulatzáró szakasza a Sepsibükszád – Málnás terület. E terület nagy részét szétszórtan elhelyezkedő, üledékkel fedett vagy az alól kibúvó lávadómok alkotják. Jellemző kőzetei az alkáli kőzetek felé átmenetet mutató shoshonitok. A magas káliumtartalmú vulkanizmus (shoshonitos vulkánosság) elhatárolása a kőzetek ritka-földfémtartalma alapján nyert bizonyítást. Ezt a vulkáni területet benyomulásos (intruzív) és kitüremkedő (extruzív) vulkáni dómok építik fel, valamint kis kiterjedésű magmás testek (dykok).

Déltől észak fele haladva ezek a szerkezetek a következők: (1) Lüget intruzív dómja, (2) a Nagy-Murgó extruzív dómja, (3)  a Kis-Murgó intruzív dómja, (4) dykok Sepsibükszád és Tusnádfürdő települések között találhatók, az Olt törés mentén.

A kémiai és ásványtani összetétel alapján a következő kőzettípusokat határolták el: (1) shoshonit, a Málnás – Lüget intruzív dómja, (2) banakit, a Bükszád – Kis-Murgó intruzív dómja, (3) amfibol és biotit tartalmú dácit, a Nagy-Murgó extruzív dómja, (4) piroxénes andezit lávák, az Olt völgyében.

Szakács  és mtsai., (1993) két hipotézist állítanak fel a Kelemen – Görgény – Hargita vonulat déli része  sajátosságainak magyarázatára: (1)  a szubdukció sebességcsökkenése valamint a szubdukció befagyása a pleisztocénben tektonikai tényezők közreműködése nélkül történik, a kollízió végső pillanatáig, (2)  a vulkanizmus megszakadását egy nagyméretű  tektonikai törés által a szubdukció elnyíródása okozza.

(Seghedi és mtsai 1986, 1987; Pécskay és mtsai, 1992; Minor, 2007 kézirat alapján)

Vulcanitele din perimetrul Ozunca-Băi

Structurile vulcanice din munţii Harghita –Sud au fost create de două tipuri principale de magmă: (1) magma calcoalcalină care suferă de la nord la sud o aglomerare de Si2O, K2O, Na2O, Sr, Th, U, (2) magmă shoshonitică a cărei produse deţin un conţinut scăzut de Si2O şi unul ridicat în K2O, Na2O, Sr, Th, U. Între rocile acestor structuri vulcanice întâlnim produse de scurgere (efuzive) şi explozive. Şi compoziţia lor petrografică este diferită, de la calcoalcalin la shoshonitic, regăsindu-se întreaga gamă cuprinsă între andezitele bazaltice şi dacite.
Linia de demarcaţie cea mai sudică a lanţului vulcanic Călimani–Gurghiu–Harghita este marcată de zona Bixad-Malnaş. Cea mai mare parte al acestui teritoriu este alcătuit de domurile de lavă localizate diseminat, acoperite de sediment sau sub formă de aflorimente. Rocile specifice sunt shoshonitele care reprezintă tranziţia către rocile alcaline. Delimitarea vulcanismului cu conţinut ridicat de potasiu (vulcanism shoshonitic) a fost certificată pe baza conţinutul rar în metale alcalino-pământoase. Această regiune vulcanică este alcătuită din domuri vulcanice intruzive şi extruzive, respectiv corpuri magmatice cu dimensiuni reduse (dyk-uri).

Aceste structuri se repartizează de la sud pre nord astfel: (1) domul intruziv Lüget (2) domul extruziv Murgul Mare, (3) domul intruziv Murgul Mic, (4) dykuri răspândite între Bixad şi Băile Tuşnad, de-a lungul faliei Oltului.

Pe baza compoziţiei chimice şi mineralogice s-au delimitat următoarele tipuri de roci: (1) shoshonite, domul Malnaş-Arini, (2) banatite, domul intruziv Bixad-Murgul Mic, (3) dacite cu conţinut de amfibolite şi biotite, domul extruziv Murgu Mare, (4) andezite piroxenice, în valea Oltului.

Pentru a explica particularităţiile sectorului sudic al lanţului Călimani-Gurghiu-Harghita Szakács şi asoc., (1993) formulează două ipoteze: (1) scăderea vitezei de subducţie respectiv oprirea subducţiei în pleistocen a decurs fără intervenţia factorilor tectonici, până la momentul final al coliziunii, (2) întreruperea vulcanismului a fost cauzată de falierea subducţiei.

(Seghedi şi asoc., 1986, 1987; Pécskay şi asoc., 1992; Minor, 2007 manuscr.)

Volcanites from Ozunca-Băi area

Volcanic structures in the southern region of Harghita arose through two main magma types: (1) calcalkaline magma undergoing continuous agglomeration of Si2O, K2O, Na2O, Sr, Th, U from North to South, (2) shoshonit magma whose products are low in Si2O, but have a high content of K2O, Na2O, Sr, Th, U. Among the rocks of these volcanic structures we also find effusive products and explosive ones. Their petrographic composition is also different, from the calc-alkaline one to shoshonitic, varying from the basaltic andesites to dacites.

The southernmost closing segment of the Călimani–Gurghiu–Harghita volcanic chain is the Bixad-Malnaș area. This region consists largely of scattered lava domes, covered with sediments or dropped below those. The most specific rocks are the shoshonites indicating transition to alkaline rocks. Delimitation of high-potassium volcanism (shoshonitic volcanism) was demonstrated upon the rare-earth elements content. This volcanic region is composed of intrusive and extrusive volcanic domes, including reduced size magma bodies, dykes.

Progressing from South to North, these structures are: (1) Luget intrusive dome, (2) extrusive dome of the Murgul-Mare, (3) intrusive dome of Murgul Mic (4) dykes can be found between Bixad and Băile Tuşnad settlements.

Based on chemical and mineralogical composition, there were defined the following rock types: (1) shoshonites, Malnas-Luget-Bixad intrusive dome, (2) banatites, intrusive dome of Murgul-Mic, (3) dacites containing biotites, extrusive dome of the Murgul-Mare, (4) pyroxene andesite lava along the Olt Valley.

Szakács et al., (1993) launched two hypotheses in order to explain the characteristics of the southern segment of the so-called Călimani-Gurghiu-Harghita chain: (1) slowing of subduction velocity, respectively subduction freezing, takes place without involving tectonic factors until the final collision, (2) intermittence of volcanism is produced by a large tectonic fault.

(Seghedi et al., 1986, 1987; Pécskay et al., 1992; Minor, 2007 manuscr.)

Reklámok
Kategória: banakit, dácit, Kelemen-Görgény-Hargita, Málnás-Lüget, mészalkáli, ritkaföldfém, shoshonit, Székelyföld, Szeklerland, térkép, vulkanit
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s