Mit vizsgál a stresszfiziológia?

A stresszfiziológia az ökológiai adaptációk molekuláris alapjait vizsgálja, az összes környezeti tényező összefüggéseiben, például az ásványi só stressztényező révén ható éghajlati tényezőktől a környezetszennyező anyagokig. A stresszelmélet azokat az alapvető válaszokat fogalmazza meg, amelyek egy adott stresszhatás által kiváltott elváltozásokra adhatók, és amelyek az ellenállóképesség növeléséhez vezetnek. A növényi genotípusok (közös genetikai tulajdonságokkal bíró növénytípusok) adaptív (alkalmazkodó) elterjedését, így azokat a folyamatokat is, amelyek egy új faj megjelenéséhez vezetnek, az alapvető válaszokra, stratégiákra hagyatkozva érthetjük meg.

A növények a stresszhatásokra nem csupán egyszerűen visszacsatolás (feed-back) típusú válaszokat adnak, hanem előkészítő, megelőző jellegű alkalmazkodásokra is képesek (feed-forward), amelyeket még a stressztényező fellépte előtt végrehajtanak (pl. a téli fagyás előtti megkeményedés).

Mindkét esetben olyan ingerláncok lépnek működésbe, amelyek a növény fiziológiai/ sejtbiológiai tulajdonságainak, képességeinek megváltozásához vezetnek, abból a célból, hogy a növény az új környezeti körülmények között is életben maradhasson. Azáltal, hogy a növény az egyik stresszhatásra sikeresen válaszol, egy másikkal szembeni károsodástól is megmentheti  magát (kereszt-védekezés).

A stresszel szemben mutatott megelőzés (ang. avoidance) és tolerancia alapelvei nem szorítkoznak csupán az ökofiziológia szintjére, hanem a teljes növényegyed válaszadásaiban, valamint a fajok és növénytársulások elterjedésében is megmutatkoznak.

A növények helyhez kötött életmódot folytatnak. Ezért nekik sokkal nagyobb alkalmazkodási képességet kell felmutatniuk, valamint sokkal nagyobb tűrőképességre kell szert tenniük a többszörös stressztényezőkkel szemben, mint teszik azt az állatok vagy az emberek.

(Schulze és mtsai., 2002)

Care sunt obiectivele fiziologiei stressurilor?

Fiziologia stresului studiază baza „adaptării” ecologice moleculare în raport cu principalele circumstanţe de mediu. Aceşti factori pot fi de natură climatică, legate de salinitatea solului sau poluarea mediului. Teoria stresului are în vedere reacţiile la stresul de bază, care apar pe fondul tensiunilor şi conduc la rezistenţă, astfel că acestea asigură fundamentul pentru înţelegerea răspândirii adaptive a genotipurilor şi a proceselor care conduc la apariţia de specii noi.

Plantele nu numai că reacţionează ci trimit aşa numitele feed-backuri la factorii de stres, respectiv există adaptări pregătitoare provocate de schimbările mediului, aşa numitele reacţii de tip feed-forward, care se activează încă înainte ca un organism să ajungă în situaţie de stres (de ex. perioada de îngheţ dinaintea iernii).

În ambele situaţii se activează un lanţ de semnalizare datorită căreia se produc schimbări în performanţele fiziologice/ biologiei celulare a plantei, care asigură supravieţuirea în condiţiile schimbătoare. Reacţia la factorii particulari stres în multe cazuri protejează planta şi de alţi factori de stres (aşa numita “protecţie încrucişată”).

Principiile de bază ale evitării şi tolerării factorilor de stres nu se limitează la nivelul ecofiziologiei, ci se transpun la reacţia generală a plantei, ori la repartiţia speciilor şi asociaţiilor de plante.

Plantele sunt spaţial ancorate. Tocmai datorită acestui fapt, ele trebuie să se adapteze mai bine la mediile de stres, trebuie să tolereze mai bine formele de stres decât animalele sau omul.

(Schulze şi asoc., 2002)

What are the objectives of stress physiology?

Stress physiology investigates the molecular basis for ecological “adaptations” to all essential environmental factors. this ranges from climatic factors via salt stress in the soil to environmental pollutants. The stress theory considers the basic possibilities of stress responses resulting from strains and leading to resistance; finally, these provide the basis for understanding the adaptive radiations of genotypes, and the processes leading to evolution of new species.

Plants not only react to stress in the sense of response, the so-called feed-back response. There are also preparatory adaptations to changing environmental conditions, the so called feed-forward reactions, setting off before an organism is stressed (e.g. pre-winter frost hardening).

In both cases, signal chains are activated, leading to changes in the physiological/ cell biological performance of plants, enabling them to continue to exist under new conditions. The response to one stress factor often protects the organism also from damage by other stresses (”cross-protection”).

The basic principles of avoidance and tolerance to stress are not only restricted to the level of ecophysiology, but occur also in responses of whole plants, in the distribution of species and plant communities.

Plants are bound to places. They, therefore have to be considerably more adaptable to stressful environments and must acquire greater tolerance to multiple stresses than animals and humans.

(Schulze et al., 2002)

Reklámok
Kategória: növényi ökológia, stresszfiziológia
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. kszilamer szerint:

    És akkor le lehet futtatni egy allegóriát is, amelyben a növényeket tetszés szerint székelyre vagy magyarra cseréljük, a növénytársulásokat pedig nemzetekre… :).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s