A zergeboglár (Pünkösdi rózsa, pünkösdrózsa) ökológiája

Zergeboglár-Csermely aszat növénytársulás, Uzonkafürdő

A zergeboglár élőhelyei közt lápréteket, láperdők szegélyét, hegyi patakpartokat, ligeterdőket említ a szakirodalom. Uzonkafürdőn is mind a négy környezetben előfordulnak.

Sok helyen ültetik kertekbe is. Arany- és narancssárga virágú fajtája is ismert. Európa nagy részén, főként a hegyvidékeken elterjedt, de a Kaukázusban, Szibériában és Észak-Amerika arktikus tájain is gyakori.
Évelő életformával rendelkezik. A napos helyeket kedveli, vízigényes, szárazság esetén teljesen kipusztulhat, vagy alacsonyabb termetű lesz. Hőmérsékleti igénye a tajgaival megegyező, pH igénye az enyhén savastól a közel semlegesig tart, közepes nitrogén igényű, ellenben az ökoszisztéma degradációját kevésbé tűri.

Chiastocheta (Pokorny) légy. Képforrás: sebastien-ibanez.fr

A virágsátort a rovarok búvóhelyként használják. Az erős napsugárzástól a virágai csak kissé nyílnak ki. A virág szerkezetére a beporzásnál különös szerep hárul, ugyanis a beporzást egy apró légy végzi, amely épp befér a virág közepén lévő lyukon. A passzív beporzást a Chiastocheta sp. legyek hat faja végzi. A hím és a nöstény legyek is látogatják a virágokat, amelyeket beporoznak, miközben nektárt és virágport esznek, illetve szaporodnak is a virágban.

A Chiastocheta sp. lárvái csak zergeboglármagot esznek, ezért teljesen a zergeboglártól függnek.

(Grey-Wilson, 1994, Ibanez et al. 2010, Simon & Seregélyes, 2003 alapján)

Ecologia bulbucilor de munte

Literatura de specialitate aminteşte pentru principalele medii de viaţă ale bulbucilor de munte următoarele areale : turbăriile mlăştinoase, riviera pădurilor din mlaştini, malul pâraielor montane, stufărişurile

Şi la Ozunca-Băi această plantă se regăseşte în toate cele patru areale. De asemenea sunt plantate în numeroase grădini. Cele mai cunoscute specii sunt cele cu floarea galbenă şi portocalie. În Europa este răspândit în principal în zonele montane, dar se întâlneşte şi în peisajele arctice din Caucaz, Siberia şi America de Nord.

Este o plantă perenă. Preferă versanţii însoriţi, este o plantă higrofilă, în caz de secetă poate dispărea în totalitate sau devine mai scundă.
Necesităţile termice ale plantei coincid cu cele din taiga, limitele pH-ului suportat se încadrează între aciditatea moderată şi  neutru. Spaţiul dintre sepalele florii este utilizat de insecte în scop de ascunzătoare. În caz de expunere pronunţată la soare, florile se deschid parţial. Structura florii este foarte importantă deoarece polenizarea este efectuată de o mică muscă care abia de încape în orificiul din centrul florii. Polenizarea  pasivă este realizată de cele şase specii ale muştei Chiastocheta sp. Florea este vizitată atât de masculii speciei cât şi de femele, polenizând planta în timp ce consumă nectar şi polen, înmulţirea având loc tot aici.

Larvele Chiastocheta sp. consumă exclusiv seminţele bulbucului de munte, fiind total dependente de plantă.

(După Grey-Wilson, 1994, Ibanez et al. 2010, Simon & Seregélyes, 2003 )

Ecology of the globeflower

Among the habitats of the globeflower the meadows, margins of marsh forests, watersides and greenwoods are mentioned by the bibliography. At Ozunca-Băi it can be found in each of these four environments. It is planted in gardens as well.

The species with bright yellow flowers and orange flowers are known in these parts. It is widespread in Europe, but it is frequent in the Caucasus, Siberia and in the polar regions of North America.
The globeflower is a perennial plant. It prefers sunny environments, wet soils, in case of drought it can perish or it can become lower-statured. Its requirements of temperature are identical with those of its members, its pH needs range from the mildly acid to the nearly neutral, its need of N is moderate but it is sensitive to the degradation of the ecosystem. Its flower is used as a hiding place by insects. In bright sunlight its flowers open only slightly. The structure of the flower plays an important part in the pollination as this process is carried out by a small fly which fits through the opening of the flower. The passive pollination is carried out by six types of Chiastocheta sp. flies.Both male and female flies visit the flowers which they pollinate, they eat nectar and they also mate in the flower.

The larvae of the Chiastocheta sp. fly only eat globe-flower seeds so they are entirely dependent on this flower.

(After Grey-Wilson, 1994, Ibanez et al. 2010, Simon & Seregélyes, 2003 )

Ökologie der Trollblume

Die Fachliteratur erwähnt unter den Lebensräumen der Trollblumen Moorwiesen, Grenzen der Moorwäldern, im Gebirge in der Nähe von Gewässern, und Wäldchen. Sie kommen in Uzonkafürdő in allen vier Habitaten vor.

An vielen Orten werden sie in Garten gepflanzt. Es ist in gelber und oranger Blütenart bekannt. Die Trollblume ist in fast ganz Europa, besonders in dem Gebirge heimisch, aber man kann sie im Kaukasus, im Sibirien und in dem arktischen Regionen von Nord-Amerika finde.

Sie hat mehrjähriges Leben. Sie wächst meinstens an sonningen Orten, braucht viel Wasser. In der Dürre kann die Trollblume wegsterben oder sie wird niedriger. Ihr Temperaturanrecht ist das Gleiche mit der Taiga-Trollblume, ihr pH-Not reicht von einem schwach-sauren pH zum quasi-neutralen pH. Sie braucht mittlere Menge von Stickstoff, dagegen toleriert sie die Degradierung des Ökosystems nicht so gut.
Das Blumenzelt wird von den Insekten als Versteck benutzt. Wegen der starken Sonnenstrah-lung ist die Kugel der Blüte relativ geschloßen. Die Struktur der Blumen hat eine wichtige Rolle bei der Befruchtung, weil eine kleine Fliege die Bestäubung macht, die knapp in die Öffnung in der Mitte der Blumen hineinpasst. Die passive Befruchtung machen die sechs Arten der Chiastocheta Fliegen. Die männlichen und weiblichen Fliegen besuchen beide die Blumen, die sie befrü-chten, während sie Nektar und Blütenstaub essen und sie sich  in den Blumen vermehren.

Ihre Larven fressen sich an den jungen Samen der Trollblume, deshalb sind sie von der Blume abhängig.

(Grey-Wilson, 1994, Ibanez et al. 2010, Simon & Seregélyes, 2003 )

Reklámok
Kategória: ökófülke, botanika, zergeboglár | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s