Tengeri mészüledékek jellegzetes tulajdonságai. Példák a Vargyas-szorosból

A Vargyas-szoros mészköveinek jellegzetes szemcsetípusai, vékonycsiszolatok természetes és katódlumineszcenciás fényben (Kovács, 2000)

A mésztermelő szervezetek a tengeri környezetek egy egészen széles tartományát népesíthetik be.  A mésztermelődés legjelentősebb szabályzó tényezőit a vízmélység, fény, a sótartalom és hőmérséklet adják. Ezért  a legnagyobb mésztermelődést a sekélyvízi környezetekhez az ún. “karbonátüzem”-hez köthetjük, míg a mélyebb vizekben a mész termelés jelentéktelen.

A vízmélység meghatározza az átszűrődő fény intenzitását és ugyanakkor a tengervíz hőmérsékletét is befolyásolja az adott mélységben. Mivel a mésztermelő szervezetek legtöbbje fényfüggő, azaz életfolyamataiban fényt hasznosít (fototróf), mint például a mészalgák, vagy éppenséggel mint a korallok vagy a nagyvázú likacsoshéjúak többsége algákkal él szimbiózisban, a tengervíz fénnyel telített legfelső 10-20 méterét tartjuk a mésztermelődés legfontosabb helyszínének.

A mészkövekben három fő összetevő elemet találunk: szemcséket (bioklasztokat, peloidokat, burkolt szemcséket, fürtös összetapadt szemcséket), kötőanyagot (mátrixot) és különféle kristályosodású cementtípusokat.

A háromdimenziós kifejlődésű vastag, sekélyvízi mészkőrétegsorokat gyakran mészkőplatformoknak nevezzük. A síktetejű platformok szélei gyakran meredek lejtővel párosulnak amelyeken gravitációs üledék áthalmozódás történik. A vízmélység a platform peremein a legsekélyebb, itt általában korallzátony gyűrűk, homokbucka padok és kisebb szigetek fejlődnek ki. A szárazföldnek támaszkodó karbonátos platformokat, karbonátos selfnek nevezzük.

A karbonátos rámpákat a  platformoktól kis lejtőszög-gradiensük különbözteti meg, a partvonaltól egészen a mély medence kezdetéig.

A mésztermelődés a legkisebb tengervízszint ingadozásra is leállhat vagy újra elindulhat. Például magas vízállások esetén a platform elárasztódik, beindul a “karbonátos üzem” és amennyiben az üledéktermelődés már jelentőssé válik a platform aggradáló a (függőleges, felfele irányuló) vagy mellékes medencébe irányuló progradáló (vízszintes, előrelépő) terjeszkedésbe kezd.

(Wright, 2000 alapján)

A jelenkori mészüledékképződés környezetei a Bahamákon, Google Earth felvételek

Part mögötti átfújt ooidos homokpadok

A keleti parton az erőteljes hullám és árapály mozgások következtében bekéregzett szemcsékből álló homokpadok fejlődnek ki

A Bahamák nyugati szélcsendes felében túlnyomóan bioklasztos, peloidos szemcsék keletkeznek

Reklámok
Kategória: általános földtan, mészüledékek, szedimentológia, Vargyas-szoros
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s